Moldva
Moldv(tr)aum
..Gefühle, Vorstellungen, Wirklichkeit..
So viele Vorstellungen hat man, Wünshce, Traume..-und wie viele wäre besser, wenn sie nur Träume geblieben wären? ..wenn sie in dem beruhigenden, verführerischen, glücklichen "Nebel"geblieben wären? -von einem liebenden, streichelnden vorgestellten Zeihenlehrer eine sich nur Höhepunkt wünschende Unbekannte...-von einem traumhaften vorgestellten Bild, über eines Leben ein paar ständig Angst gefühlte Tage, mit Flüchten zum Ende...-Moldva (Bukovina)
Es gab Zeit, als ich mein Leben da geplant habe. Traditionen, Lieder, Tracht- geistige Werte. wer braucht anderes? -ich nicht. Die singen heilt. ..-wenn ich mich geistig genügend ernähre, stört mich schon nicht, wenn ich in einem kleinen roten Gefäß bade, meine Kleidungen im Bach wasche, oder dass ich das Wasser vom Brunnen hole. Ich habe alles.
Aber wenn alles, was mich im Leben hält; das Glück vom singen, die wunderbare Trachte, die schöne alte ungarische Sprache versagt wird, wird "das Wasser auch gleich kälter."
Die Maria soll Ihnen alles gutes geben.
Der beste Man auf dem Welt
..er liebt mich..er umarmt mich..
"Wir fahren nach Hause, kommst du mit? ".."Ja, klar, ich lasse dich nicht allein fahren"...-nach 2 Tagen; "Dann, kommst du?" .."ahh..na ja, ...es ist zu kalt........-nicht!" ..trauriges Gesicht; "Dann fahre ich auch nicht"
Warum sollte ich mich beschweren?
A világ legjobb pasija :)
..szeret, átölel..
"Megyünk haza, jössz?"(csak 1500 km) "Persze, nem engedlek el egyedül...!"...-két nap múlva, még mindig itt.."Akkor most jössz?" "..hát, hideg van..........-nem" ..lekonyult száj;"akkor nem megyek én sem"
Miért panaszkodok mindig?
Moldv(á)lom
..érzések..elképzelések...valóság
Mennyi elképzelése van az embernek, vágya, álma..és mennyi lett volna jobb, ha csak az maradt volna? ..ha megmarad az ismeretlen megnyugtató, hívogató, és boldogságot adó ködében. -...-egy álombeli intellektuális élet képéből egy félelemmel telt pár nap, és "menekülés"..-Moldva
Volt, hogy úgy terveztem, ott élem le az életem. Tradíciók, énekek, népviselet-szellemi érték. Kinek kell más? nekem nem. Az ének begyógyítja a sebeket..- ha szellemileg táplálkozom, már nem zavar, hogy kicsi piros tálban fürdök, kútról hozott vízben, és patakban, fáradságos munkával mosott ruhában járok. Legalább van miben.
De ha mindazt, ami életben tartana; a népviselet gyönyörűsége, az ékes csángó szavak, a gyönyörű dalok megtagadják, már mindjárt hidegebb a "fürdővíz" is..
Adjon a Mária Nékik minden jót.
Ich liebe mich selbst nicht
..es ist so gut, das auszusagen... ich strebe mich immer daran, dass ich gutes Bild über mich habe..-aber warum soll ich mich selber irren? -...ich rede mich ständig ein; "es geht mir gut, es geht mir so gut.."-ich muss nur ständig daran denken, und dann wird es Wirklichkeit..-WIRKLICH??
Heute bin ich mit seltene Geflühlen aufgestanden; ich habe Traurigkeit aber auch Wut, sowie Erleichterung gefühlt...-aber warum? warum, wenn alles um mich so ruhig, so gut ist? ..an die kleine Erinnerungen meinem Traum habe ich gedacht und alles wurde belichtet.. -Ich habe getarumt, dass ich ein Kindheimjunge zu mir geholt habe, um ihm Essen und ein Bett, sowie eine Zuhause zu geben. Er kommt dann eines Morgens, und schreit; wie er mich ausnutzen und meine ganze Familie umbringen wird, dass ich für ihm nur so ein smutziges, hässliches Badezimmer hatte...
So wurde ich so nervös geworden, und habe ihn so "genußreich" angeschrien; wie er diese Frage ausdenken könnte,er soll sich verpissen; sieht er nicht wie scheiße mein Leben ist, und so kommt er sogar noch dazu??" ...-so wurde ich so erleichtert geworden..
aber wie "scheiße" mein Leben eigentlich ist? ..habe ich das ernst gedacht? ..-wenn ich besser nachdenke, habe ich alles, was jemand für sich selber wünscht. ..aber bin ich "nur" JEMAND ?
Ich denke mir, dass dieses nur der Teil meiner Seele mit mir sagen gelassen hat, die ich heutzutage ein bisschen vernachlässige..-was ich schwer einzusehen kann..-wo ich mit meiner Selbstentwicklung zurückgeblieben bin...- wo ich in mir noch "fordern" muss....
aber mindestens wieß ich schon, woher ich das anfangen soll....
Tiefer, als "scheiße" kann schon mal nicht sein.
Nem szeretem önmagam
..annyira jó ezt kimondani.. -mindig azon tornászok, hogy jó képem legyen Magamról.. -de minek becsapni Önmagamat?..- állandóan mondogatom Magamban; jól vagyok, annyira jól érzem Magam...-csak ezt kell sulykolnom, és akkor tényleg így lesz..-tényleg?
Ma reggel fura érzéssel ébredtem; volt Bennem szomorúság, és düh.. és megkönnyebbülés..- de miért? miért, amikor minden olyan nyugodt, és jó körülöttem? ..visszagondoltam álmaim foszlányára, és megvilágosodtam. Azt álmodtam, hogy egy államis fiút befogadtam, szállást, és ételt adtam Neki...erre egyik reggel jön, hogy hogy fog Engem kihasználni, a családomat a földbe tiporni, hogy ennyire rusnya fürdőszobám van, Ő nem ilyet érdemel, hogy képzelem, hogy ilyenben látom Őt vendégül?
Erre annyira ideges lettem, és olyan jóízűen leordítottam; hogy tűnjön el a jó anyjába, nem látja, hogy Nekem is mennyire szar az életem, és még Ő is idepofátlankodik??
..azon gondolkodtam, miért mondtam, hogy ennyire szar az életem... pedig megvan mindenem, amire mindenki vágyna...-de Én Mindenki vagyok??
Úgy gondolom, az a részem mondathatta Velem, amit egy kicsit elhanyagolok...-amit nehéz bevallani...-ahol elmaradtam az "önfejlesztésben"... ahol még egy kicsit bányásznom kell Önmagamban..
De legalább már tudom, honnan indulok....
... a szarnál már nem lehet rosszabb
Nem lehet nemet mondani?
Három órás út a végtelenül hálás stoppossal, akiből mint a víz a vízesésnél, úgy dőlnek a szavak.. egy rövid szünetben (amíg levegőt vesz) lehetőséget kapok kedvesemnek odasúgni; "nem fordítok, jó?..inkább örülj, hogy nem érted.." -és mikor kiszáll, mintha legjobb barátnőkké kovácsolódtunk volna,(..na ja, talán ha egy kicsit hosszabban vett volna levegőt, hogy válaszolni is legyen időm..), jön egy telefonszámcsereötlettel... -egy rövid mentegetőzés(hátha még megmenekülök..) "nem, nem, nincs magyar mobilom.."-beadom a derekam, és megadom egy elérhetőségemet...
de miért vagyok ilyen szerencsétlen?..miért nem tudok nemet mondani??
Sokat gondolkodtam rajta..-a szóáradat alatt is..-ha rosszul érzem Magam, azt csak önmagammal teszem, önmagamnak teremtem a szituációt.. -senki nem kényszerít bele..-abba sem, hogy mindenre rábólintsak.. -de ez Nekem mégis annyira nehéz.. , soha nem tanultam meg, hogy mondjak nemet..
ez majd jön a tapasztalatokkal?..vagy szüleim már a kezdetek kezdetétől így nevelték Belém, és már nincs mit változtatni...? ..talán csak dolgoznom kellene még a kiállásomon, önbizalmamon...
De mit tudtam volna tenni? ..megállni, és megkérni; "Ne haragudj, de sokat beszélsz, tarthatnánk egy szünetet?"..vagy; "Bocsáss meg, ki tudnál most szállni?"..vagy talán még; "Bocs, de annyira nem vagy az esetünk, most kiteszünk itt, a havas út mentén, telefonszámcsere nélkül, jó??" .....hm..
Még van mit tanulnom..
Darf man nicht nein sagen?
Nach drei Stunden mit der unglaublig dankbaren Tremperin, die so viel erzählt hat, wie ich das noch niemals von Mensch gehört habe... in einem kurzen Pause (bis sie sich Luft holt) kann ich für meiner Liebe ratschen:"das werde ich nicht übersetzen, ja?..du kannst dich lieber freuen, dass du das nicht verstehst.." -und wenn sie aussteigt, als wir die beste Freudinnen geworden wären,(..na ja, villeicht, wenn sie für sich ein bisschen mehr Luft geholt hätte, bis ich auch Chance gehabt hätte zu antworten...), wollte sie noch schnell Handynummern umtauschen... -ein kleine Entschuldigung-(vielleicht kann ich noch "flüchten")"neee, ich habe kien ungarische Handy.."-..endlich gebe ich auf und schreibe eine von meiner Erreichbarkeiten auf....
Warum bin ich so gehemmt?? ..warum kann ich nicht nein sagen??..
ich habe viel darüber nachgedacht..auch während des Wortflußes.. dass für mich endlich nur ICH schaffe, wenn ich mich schlecht fühle, niemand zwängt das auf mich..-auch das nicht, dass ich auf alles bejahen soll... -doch ist es für mich so schwer...-ich habe niemals gelernt, wie ich NEIN sagen kann..
Hängt das nur von den Erfahrungen ab? oder haben nur meine Eltern mich so erzogen? ..vielleicht sollte ich nur über meinen Mut, mein Selbstvertrauen arbeiten, und so käme es von sich selbst..
Aber gucken wir durch, wie ich da sagen könnte?; entweder; mit dem Auto stoppen und sie bitten; "Es tut mir leid, aber du sprichst ein bisschen zu viel.. könntest du hier aussteigen?"-oder: "Na ja, aber könntest du bitte jetzt ein Pause halten?"..oder vielleicht noch; "Es tut mir wirklich sehr leid, aber du bist nicht unserer Fall, könnten wir uns hier verabschieden, neben dem Schnee-bedeckten Weg, ohne Handynummeraustausch?".. hm...
ich muss mich noch entwickeln..
Nem vagyok rossz!
..egy hihetetlen felfedezést tettem: Nem vagyok rossz! ..még soha nem fogalmaztam meg ezt így magamnak.. valahogy mindig Bennem lebegett az érzés..olyan nyomasztó, visszahúzó.. mikor ellenem a hátam mögött szövetkeznek...-vagy ezt is csak én gondolom? ..én teremtem meg magamnak, csak hogy büünösnek érezhessem Magam? ..de ez miért jó?
Nem vagyok rossz! -ahogy este ez a mondat kigurult belöölem, szeretöö kezek ölelése közt, úgy éreztem a mennyekben járok..
valahogy belém volt táplálva, hogy büünös vagyok..hogy mindig büüntudatot kell érezzek.. de mi miatt? ..lehetne ennélkül is élni?
..azt hiszem,Palya Bea, mikor az önéletrajzi könyvében arról ír, hogy megtalálta az útját, ÖÖ már nem lesz boldogtalan ....-valami ilyesmi érzésrööl ír
köszönöm
..várok..
reggel, délben, este..úton, út mellett..
csak várok, mikor ülhetek le ismét este, amikor mindenki békén hagy, és elvonulhatok a magam világába... -ahol felfedezhetem a saját titkaimat..-amikor végre a blogmora írhatok:)
örök hálám drága barátnémnak, és pótanyukámnak, Mártinak a bíztatásért,..hogy ehhez a felszabadító érzéshez eljuthassak! ..és ígérem, semmi több elkésööstalálkozó:)!
..félek
..félek a visszajelzésektől, a szégyenérzettől, a bűntudattól..
miért nem lehet úgy élni, ahogy jól esik, ahogy az élet adja?
..vagyis; miért nem bírom felvállalni? ..miért idegesít annyira, amikor a lelkemet akarják látni..?..amikor "csak segíteni" akarnak..de a kutakodás Bennem annyira fáj, hogy legszívesebben ordítanék..
karácsonyra egyszerű ezt mondani; "Köszönöm, hogy gondoskodsz Rólam.."..persze, amikor minden békés...de amikor megkapom az igazi "gondoskodást"..csak vonaglom fájdalmamban..
miért félünk egymástól?miért nem beszélgetünk..őszintén..
talán csak rajtam múlik..
De miért baj, hogy 54..????
fáj